Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Molnár Zoltánné kitüntetése

2010.04.12

 

Elismert patikus 

 

Molnár Zoltánné, Valika azon kevés gyógyszerészek egyike, akik tevékenységét a Köztársasági Érdemkereszt Ezüst Fokozat kitüntetéssel ismerték el a szakmabeliek.

 

- Meglepődtem, rosszul lettem, később pedig büszkeség töltött el, hogy kitüntetésre érdemesítettek - mondja Molnár Zoltánné. - A férjem szintén gyógyszerész, a dunaújvárosi Őspatikában dolgozik. Szerintem ő érdemelt volna elismerést...

 

Meghitt falusi gyógyszertár a mezőfalvi, amelynek felszerelése megfelel a legkomolyabb elvárásoknak is, nincs eladósodva, és fiókpatikát működtet Nagylókon. Ezek az ismérvek érdemesítették a díjra Molnár Zoltánnét, akit senki sem szólít gyógyszerésznőnek a faluban. "Segítsen nekem, Valikám!" - állítják meg hazafelé menet is. Néha három órába telik, mire két utcányi távolságot megtesz. Beszédes asszony, megértéssel kezeli a problémákat. Az ajtaja mindig nyitva áll a betegek előtt. Ezt azért hangsúlyozza, mert hiányolják a pult mögül.

 

- Sajnos sok munkát ad az OEP, a rengeteg adminisztráció az irodába kényszerít - mondja Valika. Az irodájában még mindig ott az egykori szolgálati lakásukba vezető ajtó, csak lefalazták, mert a gyógyszerész házaspár már a saját lakásában lakik. Annak idején viszont csak átment, megkavarta az ebédet, visszajött a receptekhez, bármikor ránézhetett a gyerekekre, vagy ők szaladtak be a patikába anyához, ha nem értették a házi feladatot. - Mindig ilyen kötetlen életre vágytam: harmóniában, egy élettérben az otthon és a munkahely, nem is voltam elmaradva semmivel. - hangsúlyozza.

 

Molnár Zoltánné talán soha nem fárad el, pedig a gyógyszertára ötezer embert lát el. Egészen más lelkiviláguk van például a nagylóki embereknek, akik büszkék rá, hogy náluk heti két alkalommal nyitva van a patika. Türelmesen kivárják a sorukat, megértőek, és beszélgetni kell velük. A városban már attól is ideges lesz valaki, ha öt percet várnia kell, és azt végképp nem állja meg szó nélkül, ha az előtte lévő kérdezősködéssel feltartja a sort.

 

- Beütöm a beteg taj-számát a gépbe, és azonnal tudok róla mindent, a betegségeit, a gyógyszereit... Ha a receptek mellé kér más gyógyszert is, és azok együtt esetleg nem alkalmazhatók, akkor az én dolgom az, hogy finoman lebeszéljem a kért tablettáról, és mást ajánljak neki. Mi nem hibázhatunk, minden pillanatban észnél kell lennünk. Mert a gyógyszer bevétele után már nincs út visszafelé...

 

Jó viszonyban van az orvosokkal, amit nagyra értékel, mert a doktor és a beteg között a patikus a mindent eldöntő kapocs. Az emberek adott esetben bátrabban beszélik meg a gondjaikat, betegségeiket is a gyógyszerészükkel, mint az orvosukkal. És Valikánal alkalmasabb, megértőbb, segítőkészebb - érdemkereszttel elismert - szakembert nem is kívánhatnának maguknak a mezőfalviak.

 

Körmendi Erzsébet

 

Forrás: Dunaújvárosi Hírlap

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.