Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Volt egyszer egy aláírásgyűjtés

2010.05.31

 

"A Hercegfalva községnév újrafelvételéért folytatott aláírásgyűjtés 2001. júliusában zajlott. Bár a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földrajzi-név Bizottsága támogató határozatot hozott a névváltoztatás kapcsán, a kezdeményezés falunkban két hónap után mégis megakadt.

 
Lakossági vélemények
 
„Ne hozzuk vissza a hercegeket!” - kiáltott ki kerítése mögül egy férfi. Indulata nagyon meglepett. Furcsán hangzanak ezek a szavak egy olyan községben, ahol sosem élt herceg. Az általánosítás helyett miért nem magáról József nádorról, az Ő életéről és munkásságáról mond véleményt?

 

Néhány házzal odébb csengetésem ismét haragot ébresztett: „Tudod te mi volt itt Hercegfalván? Magyar ember lábát se tehette be német kocsmába! Csúnya idők voltak ám azok, ezt akarjátok ti visszahozni?” Nem, nem ezt akarjuk visszahozni. Falunkban valóban voltak nemzetiségi ellentétek, amik a 2. világháború idején felerősödtek. De például a Volksbund 1941-ben alakult helyi csoportjának szélsőséges és közösségbomlasztó munkáját vétek volna a Hercegfalva névvel összefüggésbe hozni, azzal „azonosítani”! A földrajzi névnek, amit Dréta Antal zirci apát 1811-ben adományozott e településnek, semmi köze a 130 évvel későbbi politikai törekvésekhez!

 
A rengeteg bátorító szó és támogató aláírás mellett ilyen és hasonló ellenvélemények is megfogalmazódtak a lakosok részéről. Volt, aki az Előszállási Uradalom szigora miatt haragudott Hercegfalvára (a névre), mások a magas költségektől és rengeteg ügyintézéstől.
 
Néhány lakos azt is elpanaszolta, hogy a falva végződést sokkal zavaróbbnak, megalázóbbnak érzi, mint a Mező-t. „Mi lesz, ha várossá nyilvánítanak minket? Akkor megint nevet változtatunk?” - kérdezték. Kérem Önöket, hogy tekintsenek példaként az 580 ezer lakost számláló Düsseldorf-ra: ott a település eredetére utaló nevet - Düssel egy folyó neve, a dorf jelentése falu - merik vállalni! A „falva” miatt itthon sem kell szégyenkeznie senkinek. (A Herceg-falva név szépségét pedig semmi nem bizonyítja jobban, minthogy több távoli család Herczegfalvy-ra magyarosította nevét a XX. század első felében.)
 
Ritkábban Újszállás neve is elhangzott, mint egy Hercegfalvánál is régebbi, semleges név. A felvetés alapja, hogy történészek feltételezése szerint a középkori Magyarország egyik Újszállás nevű települése térségünkben feküdt. Újszállás kun lakosai a török elől menekülhettek el, 250 évre lakatlanul hagyva e vidéket, míg a zirci Ciszterci Apátság gazdasági központot, majd falut nem épített e pusztába. Mai községünk nem őriz semmilyen tárgyi emléket sem Újszállásról, sem a kunokról. Hercegfalva 1811-ben új alapokra épült, tehát nem középkori alapítású. Helyes ezek után Újszállás-Mezőfalva „folytonosságáról” beszélni?
 
Az eredmények
 
Először is fel kell hívnunk a figyelmet az aláírásgyűjtés kapcsán néhány hátráltató körülményre:
§        A költségvonzatok tisztázatlansága nagyban akadályozta az aláírásgyűjtést! Miután sem a helyi önkormányzat, sem a dunaújvárosi okmányiroda nem tudtak pontos tájékoztatást adni a lakossági terhekről, levelet címeztem a Belügyminisztérium Jogi Főosztályának, állásfoglalásukat kérve. A 2001. augusztus 21-én kelt minisztériumi válaszlevél szerint a lakcímet tartalmazó okiratok (például a gépjármű forgalmi engedély) átíratása költözéssel nem járó lakcímváltozás esetén ILLETÉKMENTES.
§       A nyári szabadságolások és szántóföldi munkák miatt több családot nem találtunk otthonában.
§       Az aláírásgyűjtést sokan a „Tanács” kezdeményezésének tartották, és elvből elutasították, holott teljes egészében magánemberek - többnyire fiatalok - összefogásáról volt szó.
 
Előzetes kérvényünk nyomán Budapesten kedvező döntés született. Az Országos Földrajzi-név Bizottság támogató határozatot hozott a Hercegfalva név visszavételéről, ahogy a világhálón is olvasható:
39/391. Községnév változása. Támogatjuk, hogy Mezőfalva visszakapja a korábbi Hercegfalva elnevezést.” Ezzel minden jogi akadály elhárult, a döntés a helyi képviselőtestület kezébe került.
 
A képviselőtestület 2001. szeptember 5-én vette napirendre a helységnév kérdését. Mivel Mezőfalva belterületének körülbelül felén gyűjtött aláírások száma (636) nem érte el a teljes bel- és külterületen élő választójogú lakosok számának felét (1887), a képviselőtestület nem vállalta magára a döntést.

 

Az egyik képviselő egy új „igényt” is megfogalmazott: ne csak a támogató személyek aláírásait gyűjtsük, hanem az ellenzőkét is, csak úgy lehet a támogatók/ellenzők arányát pontosan megítélni. Ez utóbbi kérés 2001-ben kivitelezhetetlennek tűnt. Több száz házhoz csengessünk be újra, kezdjünk mindent elölről? Azt nem lehet! A képviselőtestület ezzel el is napolta az ügyet…

 
Megoldás csak évek múltán kínálkozott. A 2001. év ugyanis népszámlálási év volt Magyarországon. A feldolgozott népesség-adatoknak köszönhetően ma pontosan tudható, hogy egy adott utcában hány választópolgár élt 2001-ben. Az alábbi táblázat a választópolgárok számát, és az általuk 2001 nyarán leadott aláírások mennyiségét ismerteti, azon utcák esetében, ahol az aláírásgyűjtést befejezettnek tekintjük:
Utca
Választópolgárok száma
(KSH adat, 2001)
A Hercegfalva név visszavételét támogató választópolgárok száma
2001-ben
Tám. arány(%)
Váci Mihály
87
71
81,61%
Káposztás
16
11
68,75%
József nádor
109
64
58,72%
Semmelweis
69
37
53,62%
Kossuth (Sár)
191
94
49,21%
Bem
69
31
44,93%
Rózsa
79
33
41,77%
Vörösmarty Mihály
188
72
38,30%
 
A fenti számok nagyon elgondolkodtatóak. Főleg, ha figyelembe vesszük a felmérést 2001 nyarán nehezítő körülményeket.
 
Természetesen nem állítjuk, hogy minden utcában hasonlóan magas volt Hercegfalva támogatottsága, hiszen az aláírások száma érezhetően függött az adott településrész múltjától, a helyi lakóktól. Legalább ennyire számított az aláírásgyűjtő személye is: mennyi időt tudott szentelni az ügynek; mennyire volt felkészült; vagy éppen éreztek-e iránta bizalmat a megkeresettek...
 
Tény, hogy a személyes tájékoztatásnak véleményformáló ereje volt. Sokan érdeklődtek a „Herceg”-előtag eltörlésének okáról, a névváltoztatással járó ügyintézésről, továbbá az Önkormányzat szerepe felől a kezdeményezésben. A község más részein lakók ettől a tájékoztatástól sajnos elestek, így ott megalapozatlan híresztelések is napvilágot láttak.
 
Az aláírásgyűjtés tanulsága
 
A megkérdezettek többsége egyetértett azzal, hogy a Hercegfalva név egy szép településnév, kulturális örökségünk megbecsülendő része. Ugyanakkor a megkérdezett lakosság jelentős hányada 2001 nyarán az anyagi terhektől tartva nem merte hozzájárulását adni a névváltoztatáshoz.
 
Köszönetet szeretnék mondani annak a több száz családnak, akik aláírásukkal támogatták Hercegfalvát. Kérem Önöket, hogy Hercegfalva „születésének” 200. évfordulójához közeledve vállalják továbbra is büszkén falunk alapításkori nevét!"
 

 

Jamniczky Zoltán

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.