Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


József nádor élete

2010.05.06

 

Habsburg József nádor (Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich) német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy  (General-feldmarschall).

 

jozsef-nador2.jpeg

 

József Antal János főherceg 1776. március 9-én Firenzében született. II. Lipót császár és Mária Ludovika spanyol infánsnő hetedik fia gyermekkorát Itáliában töltötte, Bécsbe 1790-ben került, amikor apja császár lett. Tizenhat évesen járt először Pest-Budán, amikor a Lipótot a császári trónon követő Ferenc bátyját magyar királlyá koronázták. Másik bátyja, Sándor Lipót Magyarország helytartója és nádora volt, az ő 1795-ben bekövetkezett halála után József lépett örökébe. Az ifjú főherceget hamar megkedvelték, főleg amikor elterjedt, hogy magyarul tanul. Első magyartanára Verseghy Ferenc, a költő volt. Józsefet egy évvel kinevezése után, az 1796-os pozsonyi országgyűlésen közfelkiáltással Magyarország nádorának, a király utáni fő közjogi méltóságra választották meg, a poszton ő volt a 103. és az utolsó előtti, egyben a második Habsburg, ezzel egyidejűleg Pest-Pilis-Solt vármegye főispánja is lett.

József megtanult magyarul, és több mint 50 évig töltötte be tisztét. Eleinte az udvar akaratát hajtotta végre, de miután megismerte a helyi viszonyokat, az ország történelmét és alkotmányát, önálló politikával próbálta összehangolni az udvar és a magyar rendek érdekeit - persze ez nem mindig sikerült. 1797-ben, 1800-ban és 1809-ben, a napóleoni háborúk idején a nemesi felkelés főparancsnoka volt, és a kormányzásba az országgyűlési ellenzéket is bevonta, az 1811. évi devalváció súlyos gazdasági következményein lehetőségei szerint próbált enyhíteni.

Metternich abszolutizmusa idején kiállt az országgyűlési szólás szabadsága mellett, és javasolta I. Ferencnek: térjenek vissza az alkotmányossághoz, a magyarok és az uralkodóház viszonyát reformokkal javítsák. Józsefnek sikerült elérnie, hogy a császár megkegyelmezzen a még rabságban sínylődő jakobinusoknak, köztük Kazinczynak. Idehaza sokat tett az ország gazdasági, kulturális felemelkedéséért, Pest-Buda szépítéséért. Az udvarban azonban gyanakvás vette körül, ellenfelei azzal vádolták, hogy el akarja szakítani a magyar korona országait, és maga akar király lenni.

1802-ben támogatásával jött létre a nemzeti könyvtár, amely a Széchenyi Könyvtár
és a Nemzeti Múzeum magva lett - ennek gyűjteményét is segített bővíteni, értékes kódexeket és ősnyomtatványokat ajándékozva. 1804-ben Pest városnak írt leiratában kifejtette városrendezési elképzeléseit, 1808-ban létrehozta a Szépészeti Bizottságot, ő kezdeményezte az új városrész, a Lipótváros kiépítését. 1815-ben a gellérthegyi csillagvizsgáló építését szorgalmazta, úttörő szerepe volt a Városliget rendezésében (a legöregebb platánfák az ő alcsúti birtokáról származnak), és az általa megvett Margitsziget parkosításában.

 

jozsef-nador.jpeg

 

1826-ban alapította Pesten a Vakok Intézetét, vállalva annak védnökségét. Pártolta az 1827-28-ban épült kőbányai lóvasút építését, majd a Pest-Vác vonal létrehozását, együttműködve Széchenyi Istvánnal. Tevékenysége nyomán vált Pest provinciális kisvárosból az 1830-as évekre országos politikai, kulturális és gazdasági központtá. Részt vett az 1835-ben felavatott magyar tisztképző intézet megalapításában, amely I. Ferenc feleségéről kapta a Ludovika nevet.

 

1825-ben József nádor vette rá Ferenc bátyját, hogy - 13 év szünet után - hívja össze az első reform-országgyűlést, és a Tudományos Akadémia itt elhatározott alapítását 10 ezer forinttal támogatta. Az 1832-36-os országgyűlésen mérsékelni próbálta a reformellenzék követeléseit, és megakadályozta, hogy a felsőtábla az alsótábla határozatai ellen vétót emeljen. Az 1838. évi pesti árvíz idején ő irányította a mentést, és sokat tett az árvízkárok enyhítéséért. 1840-ben amnesztiát szerzett az elítélt Kossuthnak, Wesselényinek és Lovassynak, 1843-ban megakadályozta a Védegylet feloszlatását. Segített létrehozni a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot. Alcsúti birtokán mintagazdaságot hozott létre, új terményeket és korszerű eljárásokat honosíttatva meg. Számos humanitárius egyesületet támogatott, 1846-ban alapította a róla elnevezett Ipartanodát, a Műegyetem elődjét.

  

Első felesége 1799-1801 között Alexandra Pavlovna orosz hercegnő volt, Pál cár lánya, akit első diplomáciai küldetése során maga hozott el Szentpétervárról. A második, 1815-1817 közt Hermina anhalt-saumburgi hercegnő, István fiának, az utolsó magyar nádornak, és Hermina lányának anyja. A harmadik 1819-től Mária Dorottya württembergi hercegnő volt, tőle öt gyermeke született. Nádorrá választása ötvenedik évfordulóját 1846-ban országos ünnepségsorozattal ünnepelték. 1847. január 13-án Budán halt meg, a budai nádori kriptába temették.

 

Bár nem volt uralkodó, nem állt birodalmi vagy európai politikai poszton, ő lett az egyetlen a dinasztia 400 éves magyarországi regnálása alatt, aki korlátozott eszközeivel az ország és nemzet érdekének szentelte életét.

 

jozsef-nador-szobor.jpg

 

 

Forrás: mult-kor.hu

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.